Volt folt, nincs folt – a helyzet változatlan
„Ellenőrizzük a helyzet, elszállították a kiömlött kőolajat, a károkat helyreállították, a helyszínen vett minták elemzése még folyik. A szenttamási önkrományzatnak semmilyen hatásköre nincs, ami a község területén lévő kőolajfuratokat illeti. Új stratégiára van szüksége a községnek a NIS-szel való együttműködést illetően.” Ez lenne néhány mondatban a lényege annak a sajtótájékoztatónak, amelyet Zoran Mladenović, polgármester tartott a témával kapcsolatban hétfőn az önkormányzati hivatalban, miután a községi környezetvédelmi felügyelővel maga is kilátogatott a helyszínre, ahol egy héttel korábban egy köbméternyi nyers kőolaj ömlött a Bácskai Nagycsatornába.
Az előzményekről: Egy héttel ezelőtt a Vajdasági zöldek aktivistái arról értesítették a nyilvánosságot, hogy Turja közelében az egyik furat melletti árokból nyers kőolaj szivárgott a Bácskai Nagycsatornába. A szenttamási környezetvédelmi felügyelőség azonnal a helyszínre sietett, és megállapította, hogy egy nagyon veszélyes ökológiai problémáról van szó. Mintát vettek a vízből, a talajból és az ott található növényekből, és ezt az Újvidéki Természettudományi Matematikai Kar szakemberei vizsgálják. A Szerbiai Kőolajipari Vállalat nem tagadta a nyers kőloaj kiömlését. Mint mondták, csőrepedés következtében egy köbméter nyers olaj ömlött a csatornába, és azonnal hozzáláttak a hiba elhárításához. Az érintett felületet
egy sárga színű műanyag csővel körülkerítették, hogy a folt ne terjedjen tovább a víz felszínén, majd pedig eltávolították az olajfoltot. Ezt követően vegyszerrel tisztították át a szennyezett vizet, azaz kémiai úton összegyűjtötték a szennyeződést. Nagy Nada környezetvédelmi felügyelő, aki napról napra követte a fejleményeket, elmondta, hogy bünügyi feljelentést tesznek a kőolajipari vállalat ellen, ugyanakkor az esetről értesítették a Vízgazdálkodási Felügyelőséget és az illetékes szerveket is. Dragan Mitić, a kőolajipari vállalat illetékese elmondta, hogy az nyers olajat eltávolították, és annak kiemelése nem lesz negatív következményekkel az élővilágra nézve. Ugyanazon a helyen kivágták az összes nádat, és azt is biztonságos helyre szállították. Hozzátette, hogy az árkot, amelyen keresztül a kőolaj a csatornába folyt, betemetik, a megrepedt vezetéket pedig lezárják.
Zoran Mladenović elmondta: - Az ökológiai incidenst követően minden illetékes gyorsan reagált, ezért az egész dolognak várhatólag nem lesznek tartós következményei. Az összegyűjtött olajat és a kivágott nádat műanyag fóliákban tárolva elszállították, megtörtént a mintavétel a talajból és az ott lévő nővényvilágról. A kérdéses árkot és vezetéket teljes egészében lezárták, tehát elméletileg és gyakorlatilag sincsennek tovább funkcióban. A következményeket illetően ebben a pillanatban nem lehet tudni, hogy mekkora kár érte a környezetet, hiszen a helyszínen vett minták elemzése nem kész, és nem tudni, hogy mikor lesznek meg az eredmények. Ugyanakkor ez már nem tartozik a község hatáskörébe, hiszen egyik oldalról a Vajdasági Vizek Közvállalat felügyelősége, a másikon pedig a tartományi titkárság ökológiai felügyelősége az illetékes. A helyszínen járva meggyőződtem róla, hogy az érintett felület körülbelül 15 négyzetmétert tesz ki. A helyzet komolyságára utal az a tény is, hogy vasárnap a helyszínen járt a kőolajipari vállalat három ökológusa, továbbá a vezérigazgató, Kiril Kravčenko is, ez pedig azt bizonyítja, hogy az eset feltehetőleg a vállalatban is kellemetlenségeket okozott. Ez azonban az ő dolguk, számunkra az a legfontosabb, hogy időben észrevegyük az ilyen és hasonló dolgokat, és lehetőségeinkhez mérten kellőképpen reagáljunk rájuk – mondta a polgármester.
A folytatásban a község első embere az újságíróknak elmondta, hogy a szenttamási és turjai határban több mint 100 kőolajfurat található, amelyekből jelenleg 56 üzemel. A NIS működését egy 1991. július 23-án törvénybe foglalt határozat szabályozza, amely kimondja, hogy a vállalat a szó szoros értelmében ott fúrhat újabb kutat, ahol akar - kivéve a lakott településeket. Azonban az időközben összegyűjtött dokumentációk között található egy olyan térkép, amely ezt cáfolja, ugyanis nem csak a két település határában, hanem a településeken belül is vannak furatok. Már három olyan, a polgárok és a Miloš Obilić utca lakói által aláírt petíció is van a polgármester asztalán, amelyekkel a NIS-szel való együttműködés mielőbbi felülvizsgálását követelik. Ezek az emberek valamennyien közvetlenül is érintettek a vállalat munkáját illetően, hiszen a nyers kőolajjal megrakott teherautók folyamatosan az ablakaik előtt dübörögnek, háborgatják a polgárok nyugalmát, a megnövekedett teherforgalom miatt repedeznek a házak falai stb.
- Tudni kell azt, hogy minden egyes újabb furat után a NIS több járulékot fizet a községnek, és nekünk erre a pénzre nagy szükségünk van, azonban polgáraink biztonsága ettől sokkal fontosabb. A gondokkal többször is fordultunk már a köztársasági és a tartományi energiaügyi minisztériumhoz, illetve titkársághoz, mert azt tudni kell, hogy a községnek nincs közvetlen beleszólása a NIS működésébe, a kőolaj kiaknázásába sem. Nem kötelezőek bennünket értesíteni arról, hogy hol fognak újabb kutat fúrni, és nem is kérdeznek bennünket. Nekünk pedig nincs más törvényes eszközük, hogy ezt megakadályozzuk, csak a párbeszéd és a nyomásgyakorlás a különböző főbb szervezeteken keresztül. Nem ülhetünk azonban ölbe tett kézzel. A helyzet változása érdekében átiratot küldtem a köztársasági építkezési miniszterasszonynak, Zorana Mihajlovićnak, hogy a község bekapcsolódhasson az újabb kőolajfuratok folyamatába, azaz a községtől kérje a vállalat az ezekkel kapcsolatos különböző jóváhagyásokat. Kértem továbbá, hogy az illetékesek fogadjanak bennünket és a károsult polgárok küldöttségét, amire azt a választ kaptam, hogy a NIS készen áll minden általa okozott kár megtérítésére, de előtte be kell bizonyítani, hogy a kár a vállalat munkái miatt keletkezett. Személy szerint a tartós megoldást abban látom, hogy megváltoztassák a1991-ben hozott határozat egy részét, azaz a községnek beleszólása legyen abba, hogy a NIS hol fúr(hat) újabb kutakat. Ugyanis a községnek közvetlen kára is származhat, ha pl. olyan helyen fúrnak, ahová mi föld alatti vezetékeket vagy egyéb urbaniszikai változásokat tervezünk, mert nekünk kell alkalmazkodnunk hozzájuk, nem pedig fordítva – magyarázta a polgármester.
Az említett petíciók között van a Miloš Obilić utca lakóinak kérése, amit még július végén juttattak el a polgármesteri hivatalba. Ebben a petíció aláírói elégedetlenségüket fejezik ki az említett utca 126-os száma alatt folyó munkálatok miatt, ahol egy újabb kutat fúrt a vállalat. A községi tanács ezért felhatalmazta a polgármestert, hogy a NIS képviselőivel, továbbá a megfelelő köztársasági és tartományi szervekkel találják meg kiutat a helyzet tartós rendezése érdekében. Hasonló a helyzet a turjai Vodice területen is, ott is aláírásokat gyűjtöttek.
Tény azonban, hogy ebben a pillanatban a NIS mindent az 1991-es törvénnyel összhangban csinál. Azonban az nem biztos, hogy minden törvényes dolog igazságos is. Nem tudni, mikor jön el az ideje az újabb (ide vonatkozó) törvénynek, hiszen a NIS vállalatot időközben magánosították és sok minden megváltozott azóta. Teljesen logikus, hogy a vállalat a saját érdekeit tartsa szem előtt, ugyanakkor az is logikus, hogy az államnak a polgárok érdekeit kell szem előtt tartania. A szenttamásiaknak nem szabad téves vagy régi törvények áldozataivá válniuk. Sürgős reagálásra és új stratégiára van szükség, amely mindegyik fél számára elfogadható lesz. Sok a nyitott és megoldatlan kérdés, ezek közül pedig a polgárok és a NIS közötti viszony rendezése elsőbbséget kell hogy élvezzen. Annál is inkább, mert nem logikus, hogy a község területén több, mint 100 kőolajfurat van, és hogy a NIS föld alatti vezetéket tervez építeni az újvidéki kőolajfinomítóig, miközben városunk polgárai egyre szegényebbek, és egyre többen állnak be sorba a népkonyha előtt. Úgy tűnik, valami azért mégsincs rendben. Ha ugyanis igaz, hogy Szenttamás az egyik legnagyobb kőolajlelőhelyen fekszik az országban (márpedig ez igaz), és egyik legtermékenyebb fekete földje van Európában (ez is igaz), akkor hogy lehet ennyire szegény a mi községünk?
Paraczky László
